Levegőminőség tekintetében 2019 és 2020 között a három legtisztább európai város a svédországi Umeå, a finnországi Tampere és a portugáliai Funchal volt, a három legszennyezettebb város pedig a lengyelországi Nowy Sacz, az olaszországi Cremona és a horvátországi Slavonski Brod volt.
Az adatmegjelenítőben szereplő 323 város közül a levegőminőség 127 városban jó, vagyis a finomrészecskék (PM2,5) szintje nem haladja meg a légköbméterenkénti 10 mikrogramm (10 μg/m3) értéket, amely az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott egészségügyi irányadó érték hosszú távú kitettség esetén.
Az Európai Unió a finomrészecskék (PM2,5) éves határértékét 25 μg/m3 értékben határozta meg a tiszta levegőre irányuló szakpolitikák keretében. Az adatmegjelenítő akkor minősíti a hosszú távú levegőminőséget nagyon rossznak, ha a PM2,5 szintek elérik ezt a küszöbértéket vagy afölött vannak, és ebbe a kategóriába tartozik 5 lengyel, horvát és olasz város.
A korai elhalálozás és megbetegedés tekintetében a légszennyező anyagok közül a finomrészecskéknek van a legnagyobb hatásuk az egészségünkre, ezért z adatmegjelenítő minden egyes város hosszú távú levegőminőségéről is tájékoztatást nyújt. A finomrészecskéknek (PM2,5) való hosszú távú kitettség szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi betegségeket okoz.
Jóllehet az elmúlt évtized során jelentősen javult Európa levegőminősége, az EEA legutóbbi éves levegőminőségi értékelése szerint a finomrészecskének való kitettség 2018-ban 41 európai városban körülbelül 417 000 idő előtti halálozást okozott.
„Bár az elmúlt néhány év során jelentős mértékben javult a levegő minősége, a légszennyezés számos európai városban továbbra is változatlanul magas. Ez a könnyen használható városi levegőminőségi adatmegjelenítő lehetővé teszi a polgárok számára, hogy összehasonlítsák városukat más európai városokkal a légszennyezés tekintetében. Konkrét, helyi információkat nyújt, melyek ismeretében a polgárok jogosan kérhetik, hogy a helyi hatóságok kezeljék ezt a problémát. Ez mindannyiunknak segíteni fog abban, hogy elérjük az EU szennyezőanyag-mentességi céljait” – nyilatkozta Hans Bruyninckx, az EEA ügyvezető igazgatója.
Hogyan működik az adatmegjelenítő?
Az adatmegjelenítő adatokat szolgáltat az EEA-tagországok több mint 300 városának finomrészecske-szintjéről. A környezeti levegő minőségéről szóló uniós irányelvek értelmében a tagállamok által az EEA-nak bejelentett adatokat használja fel. A PM2,5 adatok a városi és elővárosi térségek területein, több mint 400 megfigyelőállomás által végzett földi méréseiből származnak. Ezek a mérőállomások megbízható képet adnak a lakosság légszennyezésnek való kitettségéről.
A leolvasott értékek és rangsorolások az elmúlt két naptári év PM2,5-koncentrációjának éves középértékén alapulnak, az előző évre vonatkozó naprakész adatokat és az előző évet megelőzőre vonatkozó validált levegőminőségi adatokat felhasználva. A táblázat az európai városokat az elmúlt két teljes naptári évben mért átlagos finomrészecske-szintjük szerint rangsorolja. Az EEA a jövőben meg fogja vizsgálni más fontos légszennyező anyagoknak az új eszközbe történő beépítését.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egészségügyi alapú iránymutatást dolgozott ki a levegő köbméterenként 10 mikrogram (10 μg/m3) finomrészecskének való hosszú távú kitettségére vonatkozóan. Az Európai Unió a finomrészecskék (PM2,5) éves határértékét 25 μg/m3 értékben határozta meg a tiszta levegőre irányuló szakpolitikák keretében.
Az adatmegjelenítő által használt levegőminőségi szintek a következők:
- jó, ha a finomrészecske-szint a WHO szerinti éves irányértéke, azaz 10 μg/m3 alatt van,
- mérsékelt, ha a finomrészecske-szint 10 és 15 μg/m3 között van,
- rossz, ha a finomrészecske-szint 15 és 25 μg/m3 között van, és
- nagyon rossz, ha a finomrészecske-szint eléri vagy túllépi az Európai Unió által meghatározott 25 μg/m3 határértéket.
Az EEA felhívja a figyelmet, hogy az adatmegjelenítőben nem minden város szerepel. Az adatkészletben olyan városok szerepelnek, amelyek az Európai Bizottság Urban Audit (Európai városstatisztikai adatgyűjtés) részét képezik, és lakosságuk 50.000 főnél nagyobb. Nem szerepelnek azonban azok a városok, amelyek nem rendelkeznek városi vagy elővárosi megfigyelőállomással, és azok a városok sem, amelyek esetében az ezen megfigyelőállomásokból származó adatok egy naptári éven belül a napok kevesebb mint 75 százalékát fedik le.
Mi a helyzet Szatmár megyében?
Szatmár megyében jelen pillanatban két légszennyezés-figyelő mérőállomás működik: egyik Szatmárnémetiben, a Ioan Slavici Főgimnázium udvarán, a másik Nagykárolyban, a város Mezőfény felé vezető kijáratánál. Ezen állomások adatait valós időben követhetjük a calitateaer.ro oldalon is, ahol a levegőt a jó, elfogadható, mérsékelt, rossz, nagyon rossz vagy rendkívülien rossz kategóriák valamelyikébe sorolják be. A honlap szerint Szatmárnémetiben cikkünk megjelenésének pillanatában elfogadható a levegő minősége, Nagykárolyban pedig jó.
Az EEA - olykor még apróbb hibákkal működő - felületén a pillanatnyi helyzet mellett az elmúlt 365 nap eredményeit is lehet. Ennek tanúsága szerint Szatmárnémetiben az elmúlt egy évben 285 napon elfogadható, 67 napon jó volt a levegő minősége, mérsékeltre utaló adatokat mindösszesen 4 nap mértek. Nagykárolyban 320 napon is jó minőségű levegőt szívhattak a lakók, az elfogadhatónak minősített értéket csupán 36 nap mértek az elmúlt egy évben. Ezen adatok, illetve a pillanatnyi helyzet alapján az online felület mindkét város kapcsán úgy ítéli, hogy nyugodtan lehet folytatni a kültéri tevékenységeket.
